2011. 07. 15. (péntek)
Felakasztottam a házam a plafonra és a reggeli takarításnál azzal a lendülettel le is löktek a virágföldbe. Hát ezért szüttyögtem annyit vele, hogy egyenesen száradjak oda? A fűhöz nem sok kedvem volt este, csontszáraz mind, pedig volt locsolva. Egyszerűen csak nem bírják a strapát. Ahogy felébredtem a puffanásomra reggel, ki is másztam a házamból, láttam, ez a lökött Al úgy eszi a frissen akkor kapott paprikacsumát, hogy megállt a tálca szélén, elkapta a szájába lógó részt és elkezdte behúzni a képébe. Nemhogy közelebb menne hozzá, á, dehogy... Ennyi ésszel szabadlábon... Ezzel csak azt érte el, hogy kivonszolta a reggelimet a földere, de nem problémázok ilyen semmiségen, hiszen tele van a tálca minden földi jóval. Majd nézek valami mást. Barackot, vagy paradicsomot, csak aztán nehogy mérgezést kapjak a sok gyümitől.
Délután Alphonse feltalálta a jakuzzi fogalmát. Illetve valami olyasmit alkotott, és ki fogom próbálni én is. Szóval azt úgy kell. hogy fogod a hátsó feled és belehelyezed a medencébe. Adott a 40 fok, mi sem jobb egy kis hűs víznél, után fogod a tálcáról kiszedett csumát és odahúzkodod magadhoz. Így aztán ehetsz, miközben hűtöd magad. Nagyon menő dolog!
Aki viszont nem ennyire strandolós csiga, annak van egy másik lehetősége - elkapja a kódor szellem és lemossa róla a földet! Ez tán nem olyan kényelmes... de hatásosnak hatásos. Egy biztos, Jázmin fölébredt végre és tett egy kört meg evett.
Aztán jött este a fekete leves, a nagy pacsálástól megpenészült egy fűszál és Andi kilakoltatta az összeset, csak a széleslevelű útifű maradt. Azon veszekedtünk reggelig, hogy ki aludjon a tövében, mire felkelt a nap és értelmét vesztette a vita. Ezt jól megcsináltuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése