2011. 07. 24. (vasárnap)
Én nem tudom, mi van az utóbbi időben, nem kapunk reggelit és ha van, hogy böjtölni kell egész reggel. Jó, reggel általában alszunk, de ma épp ettem volna pár falatot. Szóval ott topogtam a tálcánk helyén és várnom kellett, mire Andi észrevette, hogy éhezem. Ez szörnyű. Még a végén le fogok fogyni...
Al most az útifűre szállt rá. A pitypangból csak csutka maradt, az is inkább barna, mint zöld. Aludtunk kicsit, délután Al az álmos fejével pont úgy könyökölt a cserépen, mint aki a kocsmában támasztja a pultot. Lógtak a szemei és bambult egy ideig, aztán összeszedte magát és tett egy kört. Fontos a mozgás is, Al a jó példa, én meg a rossz. Most éppen visszabújok folytatni a pihenést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése