2011. 06. 13. (hétfő)
De jó dolgom van, egész nap azt csinálok, amit akarok. Alphonse is elvan, mint csiga az esőben, leginkább alszik, de ma szokatlanul eleven volt és körbesasolt egyszer-kétszer. Ez a tag még nálam is lustább. De, ami a jó hír, hogy nem falánkabb. Micsoda szerencse. Nem kellett neki az alma sem, pedig tényleg ízletes darab pottyant le az égből. Na jó, az nem az ég, csak a terrárium ajtaja fent. Valóban, világraszóló csoda ez az üveg. Megkímél attól, hogy engem nyomorgassanak meg én kapjam a puszit. Komolyan, néha az emberekre rájön, hogy taperolni akarnak valamit, és nem vagyok oda az ötletért, hogy az a valami én legyek. Az viszont már nem zavar, ha az üveghez nyúlnak vagy nyitogatják az ajtót. Sőt, olyankor megnyúlik a szememet tartó kocsányom (öregem, de hülyén hangzik, de hát ez az igazság) és lesem, mit kapok. Azt hiszem, van még egy előnye a külön lakosztálynak: nem pakolnak rám semmit, nem lépnek rám, nem kaszabol a fűnyíró és akkor van eső, ha meleg van, így nem kell az időjárásra várni. Tiszta haszon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése